A frenológia az emberi koponya formájának jelentőségével foglalkozó tudományág volt anno. Agyunk barázdái ugyanúgy egyéni mintázatot mutatnak, mint az ujjlenyomatok, és a frenológusok szerint e „dudorok” jellege meghatározta az ember jellemét. Növekedés közben a koponya lassan felveszi az alatta lévő agy alakját, így egyes pontokat bemérve szerintük pontosan következtetni lehetett az illető értelmi képességeire, valamint jellembeli tulajdonságaira.
Manapság, az okostelefonok és a mesterséges intelligencia terjedésével agyunk jelentősége nyilvánvalóan csökken. Izgalmas tudományággá bővült viszont a hasi körfogat (ún. abdominális hányados) és a politikai teljesítmény vizsgálata.
Ösztönösen érezzük, hogy a férfiak hasi körfogata tekintélyükkel, erkölcsi súlyukkal és anyagi helyzetükkel arányos. Pár olasz eredmény a közelmúltban tovább mutatott, és arra utalt, kapcsolat áll fönn a testalkat és a nemzeti retorika (tehát a honfiúi érzés) között is.
A sejtést magyar kutatások egyértelműen megerősítették. A hasi körfogat korrelál a sportos életvitellel, egyáltalán a sportszerűséggel, valamint a nemzeti elkötelezettséggel. Szilárd támpontok nélkül lehetetlenné válik a nemzeti politika zászlajának magasba emelése; kellő erély híján apad az esély fölvenni a harcot a bevándorláspártiak gátlást nem ismerő, permanens fondorkodásával.
Mindez persze fordítva is áll. A posztkommunista (mára szedett-vedett liberálissá vedlett) értelmiségi csoportok egzisztenciális érdekek mentén folytatott, kétségbeesett utóvédharca rengeteg energiát fogyaszt, vagyis sorvasztja a hasfalat.
Jellemző példa e tényre a migráns-áradatot fociügyben olcsó politikai haszonszerzésre fölhasználó Emmanuel Macron csenevész fizikuma.
Hasonló extrém példáját adja az abdominális index patológiás csökkenésének Mark Rutte (liberális!!) holland miniszterelnök.
A helyes arányokat a következő ábra szemlélteti.
Látványos kontrasztként álljon itt az angol államférfi, akinek sikerült érvényesítenie népe akaratát, és országa szuverenitását az Európai Unión kívül is látványosan sikerült megerősítenie.
Könnyen belátható, az abdominális volumen fogyása a bevándorláspártiak által folytatott intenzív, folyamatos hisztériakeltés egyenes következménye. Az osztogatás (fosztogatás?), a kényszeres rombolás mérhetetlen energiákat emészt fel. A ballibsi mentalitás erőit csak a gyűlölet, az irigység, valamint az általános gondolattalanság köti össze. E tényt világosan jelképezi a nyeszlett hasi régió (ami egyébként az üres szellemi tarisznyának is biztos jele).
A normális testalkat nem csupán a nemzetük mellett kiálló európai államférfiak sajátja. Jól demonstrálja a jelenséget Brazília elnöke, Jair Bolsonaro is, akinek híres szavajárása, hogy „a klímaváltozásért fizessenek a klímarombolók”. A nemzet természeti kincseiért harcba szállt még a girnyó Leonardo DiCaprioval is.
Az etalon természetesen az amerikai elnök, Donald Trump. Ő, miközben újra naggyá tette nemzetét, rendszeres edzéssel tartja formában példás abdominális hányadosát.
Elődje, a Soros-hálózat előretolt ékeként mexikói migránsok millióit az országba édesgető Barack Obama láthatólag alig képes megmozdítani csontkollekcióját.
Az erőtlen dekadencia vézna szimbólumára, a kanadai Justin Trudeaura szót is kár vesztegetni.
Politológusi körökben mára közhely, hogy a XXI. század hajnalán a határozott vezetési stílus sine qua nonja lett a megfelelő abdominális index.
A tételt a népszerű Erdogan elnök is látványosan bizonyítja.
A közkedvelt Ilham Alijev Azerbajdzsánból ugyancsak az abdominális matematika érvényét erősíti.
Helyhiány miatt utoljára vegyük a macedón volt miniszterelnököt, Gruevszki urat, aki úgy döntött, egy vesztes választás után Magyarországon vállalja tovább a nehéz szolgálatot hazája érdekében. Látható, fiatal kora ellenére is kitűnik robosztus termetével az EU-politikusok súlytalan tömegéből.
Tudvalevő persze, hogy minden egyenlet fordítva is érvényes. A kellő gondolkodásmód hiánya a fajsúlyos megjelenést még hajlott kor ellenére is csak nagy a legnagyobb nehézségek árán képes biztosítani.
Hogy a dekadens hozzáállás akár életveszélybe is sodorhatja a serdületlen fiatalt, ugyancsak axióma.
Egyes – unortodox? – vélemények szerint a politológia tudományának feladata volna az abdominális hányados és a verbalitás/amoralitás/felhalmozás vektorhármas vizsgálata is, sajnos félő, a kapcsolat alapos leírása már a következő politológusi nemzedékre marad.
Azt az alapelvet azonban semmilyen új tudományos tétel nem képes felülírni, miszerint hiába az impozáns has, a bombabiztos gyomor, idővel mindenki távozik a porondról.
