Ma olvastam, az SZFE oktatói és hallgatói majdnem tárgyaltak az Ezüsthajó Kft. hajdani ügyvezető igazgatójával. A hírnek igen megörültem.
Másfelől ráébredtem, a történet időközben oly szövevényessé vált, hogy alig emlékszem, mi, mikor, miért történt. Inkább összeszedtem, amit a dologról tudok.
Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes úr 2020 május 26-án éjjel nagy sebességgel benyújtott, az Országgyűlés pedig július 3-án elfogadott egy törvényjavaslatot, ami szerint 2020. szeptember 1-jétől az addig állami fenntartású Színház-és Filmművészeti Egyetem alapítványi fenntartás alá kerül.
Július végén mintegy véletlenül kiderült, hogy a kuratórium elnöke az intézmény oktatóit és hallgatóit egy ideje pocskondiázó (nemzetietlennek, tehetségtelennek, utóbbiakat újabban Szamuely-katonáknak és Lenin-fiúknak tituláló) id. Vidnyánszky Attila lett.
A kuratórium augusztus végén alapító okiratot nyújtott be, mely az egyetem függetlenségét felszámolta. A regnáló vezetést, beleértve a szenátust minden érdemi jogkörétől megfosztotta, e jogokat puccsszerűen (és valószínűleg alkotmányellenesen, lásd Alaptörvény X. cikk) magához vonta.
Sajnos Semjén miniszterelnök helyettes úr törvényjavaslata is a hatályos jogot többszörösen sértő módon került elfogadásra.
A “2010. évi CXXX. Törvény a jogalkotás alapvető követelményeiről” 2. §-a ugyanis elrendeli, hogy bármely jogszabály hatályba lépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy az elegendő időt biztosítson az érintetteknek az átállásra. A 19. § azt is kimondja, hogy új szabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintettek az új szabály tervezetét véleményezhessék.
Sajnálatosan sérült a “2010. évi CXXXI. Törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről” is. Annak 2. §-a szerint ugyanis jogszabály előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát és nyilvánosságát, az 5. § pedig elrendeli, hogy minden új törvény tervezetét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. A 6. § azt is kimondja, hogy a társadalmi egyeztetésért a jogszabályt előkészítő miniszter felelős.
Ahol azonban legnagyobb a baj, ott közel a szerencse.
E törvény 21. §-a szerint ugyanis “a Kormány illetékes tagja folyamatosan figyelemmel kísérni köteles a jogszabály hatályosulását”, és szükség szerint hatásvizsgálatot kell folytatnia. A 22. § szerint e hatásvizsgálat tapasztalatait figyelembe véve a Kormány tagjának gondoskodni kell arról, hogy ha az új szabályozás időközben elavult, tartalmilag kiüresedett vagy más módon alkalmazhatatlanná vált, hatályon kívül helyeztessék.
Annak tudatában, hogy jogállamban élnek, a hallgatók a hibás törvény rendelkezéseit, valamint a kuratórium lépéseit nem fogadták el. Bírósági eljárások indultak.
Mivel azonban az ilyen eljárások időigényesek, az egyetemet a hallgatók polgári engedetlenséget gyakorolva 2020 szeptember 1-én elfoglalták. A kuratóriumot és döntéseit illegitimnek tekintik, így a kuratórium döntésére hivatkozó, egyetemük előtt időnként megjelenő, magukat vezetőnek deklaráló urak hivatalos személyként számukra nem azonosíthatók, így tárgyalni sem képesek velük. A helyzet megoldására a törvényhozó minisztérium volna illetékes (valamint köteles), azonban a miniszter elzárkózik a tárgyalástól.
A rendezetlen helyzet húzódik, ami a hallgatók tanuláshoz való jogát értelmetlenül (és valószínűleg jogszerűtlenül) csorbítja.
Hogy az események a jövőben milyen fordulatot vesznek, egy ország várja érdeklődéssel.
